Forrong Miskolctapolca, ahol 18 évvel ezelőtt a megyeszékhelytől való leválásról döntöttek

Miskolctapolca Barlangfürdő

Megosztás

Sok víz lefolyt a Szinván 2008 óta, amikor  a Miskolctapolcán élők a turisztikai beruházások elmaradása miatti elégedetlenségüket úgy fejezték ki, hogy népszavazáson a Miskolcról való leválás mellett döntöttek. Most ismét forrong a városrész, hiszen az ágazatból élőknek egy újabb nehéz szezon elé kell nézniük. A leégett Barlangfürdő június 30-ra megígért újranyitása ugyanis elmarad.

A cél a turizmus, csak a tettek hiányoznak

Miskolc tavaly megválasztott fideszes városvezetése a Bükk városa programjában kiemelt szerepet szán a turizmusnak. A célok azonban ellentmondásba keverednek azokkal a tettekkel, amelyek az utóbbi időben történnek a városban. Az önkormányzat turisztikai cégének vezető munkatársa szakmai közösségi fórumokon azt írja, hogy nulla forintot tudnak marketingre költeni. A turisztikáért felelős önkormányzati cég, a MIDMAR Kft. ügyvezetője pedig az egyik bizottsági ülésen azt mondta: legalább háromszor annyi támogatásra lenne szüksége a tervei végrehajtására, mint amennyit megszavazott számára a közgyűlés.

Annak ellenére, hogy januárban maga Lázár János építési és közlekedési miniszter jelentette be, hogy a kormány 1,3 milliárd forintot ad Miskolcnak a leégett Barlangfürdő helyreállítására, a munkálatokat el sem kezdték, a beigért június 30-ai nyitás elmarad. Ráadásul még május végén is titkolta a városvezetés az információkat a nyilvánosság elől, ami főszezon előtt álló turisztikai vállalkozásokkal szemben – finoman fogalmazva – nem volt kedves gesztus. Ezért aztán nem meglepő, hogy forrnak az indulatok Miskolctapolcán.

a leégett Miskolctapolca Barlangfürdő

A kicsik a legnagyobb vesztesek

Miskolcnak négy nagy turisztikai attrakciója van: a Diósgyőri vár, Miskolctapolca a legnagyobb turistamágnes Barlangfürdővel, valamint Lillafüred és a történelmi Avas. Ebből a vár évek óta tartósan kiesett, és a mostani szezonra a Barlangfürdő is. A pünkösdi hosszú hétvége meg is mutatta, mire számíthat idén a városrész. Amíg a Balatonra özönlöttek az emberek, Miskolctapolca a hétköznapi arcát mutatta. A parkban alig sétáltak, autókat elvétve lehetett látni, ugyanis a vendégek eltűntek.

Van olyan szállodatulajdonos, mint a Hotel Kitty tulajdonosa, aki a közösségi médiában dühösen szólította fel a városvezetést: adjanak számot arról miért nem tartják az ígéreteiket, és hol a pénz, amit a kormánytól kaptak. A Calimbra Hotel inkább nyári akciókkal és a szállodába érkező vendégeknek nyújtott belső programok szervezésével próbálja megmenteni a főszezont.
A lapunknak nyilatkozó egyik szállásadó egyenesen fogalmaz:

„becsaptak és magunkra hagytak minket. Az elmúlt években így is megtizedelte a szállásadókat a Covid és az energia válság, Miskolctapolca turizmusa újabb csapást már nehezen fog kibírni. A nagyok talán átvészelik, de a panziók, szobakiadással foglalkozók tönkre mennek”.

A nyilatkozó személy szerint az új városvezetésnek adott bizalmat, mert úgy gondolta, ha kormánypárti lesz a vezetés, akkor talán Miskolc is megkaphatja azt a támogatást, amit a fideszes önkormányzatok. Hozzáteszi, ha hinni lehet, akkor a pénz meg is jött a Barlangfürdőre, de azt, hogy mire ment el, senki sem tudja. Nagyot csalódtak az új városvezetésben, az itt élők már azt sem hiszik el, hogy jövőre elkészül a teljes felújítás.

Tiszaújvárosban a termálfürdő teteje idén áprilisban égett le, mégis két hónappal a baleset után meg tudtak nyitni. A turisták a Barlangfürdő miatt jönnek ide, nem a kültéri medencék miatt. Bár utóbbiakat sem nyitották meg a szezon kezdetére, de az Ellipsum Strandfürdő (a régi tapolcai strand) családi medencéje sem működik már lassan egy hónapja. Az Ellipsum egy átlagos fürdő, ráadásul méregdrága, és semmi látványosság nincs benne. Minek jönne ide bárki is, ha itt semmit sem tud csinálni ?

Saját kezükbe vették volna sorsukat

Az elégedetlenség Miskolctapolca történetében nem újkeletű. A 2005 és 2008 közötti időszakban rendkívül rossz állapotok uralkodtak az üdülőhelyen. Bár a Barlangfürdőt akkor újították fel egy 5 milliárd forintos beruházással, az egykori strandot jogi anomáliák miatt nem tudta elkezdeni revitalizálni a városvezetés. A Magyar Nemzet archívumában fellelhető 2008. decemberi cikk szerint egyértelműen a beruházások elmaradása váltotta ki az önállósodás ötletét, ami a szervezők szerint az akkori városvezetés hibája volt, ezért szerették volna a saját kezükbe venni a sorsukat. A népszavazást a Tapolcáért Egyesület nevű civil szervezet kezdeményezte. De az akkor ellenzékben lévő Fidesz–KDNP önkormányzati képviselői is kardoskodtak Miskolctapolca leválása mellett.

„A szabadtéri strand környezetében lerombolt pavilonok, kiégett diszkó és egy teljesen üres tízemeletes szálloda árválkodik. Felteszem a kérdést: vajon mi vonzhatja a turistákat Tapolcára? A miskolciak számára bizonyára semmi, mert ki sem járnak. Szegény régió lévén nem tudják megfizetni Magyarország egyik legdrágább fürdőhelyét, az ötmilliárdos költséggel felújított barlangfürdőt, amelyet nyolcvan százalékban külföldiek látogatnak. Egy négytagú családnak három órára a belépés 8400 forint, három óra után pedig már percenként kell fizetni” – foglalta össze a helyzetet Nagy Kálmán, a városrész akkori KDNP-s önkormányzati képviselője.

Bár a 2008-as véleménynyilvánító népszavazás érvényes és eredményes lett, az önállósodás közigazgatási törvényességi problémák miatt mégsem jött létre.

A 2010-es években az európai uniós forrásoknak köszönhetően – az ország többi részéhez hasonlóan – Miskolctapolcán is elindultak a fejlesztések: parkok, utak, strand és az Ellipsum Élményfürdő megépítése. Az üzemeltetéssel kapcsolatban azonban számos, az ott élőket hátrányosan érintő döntések születtek az utóbbi években, ami miatt ismét kezd a 18 évvel ezelőttihez hasonló helyzet kialakulni.

Hová vezethetnek az indulatok?

A lapunknak nyilatkozó tapolcai szállásadók úgy ítélik meg: az a kohézió, ami a kétezres évek végén kialakult, már nem lelhető fel Miskolctapolcán. Az elmúlt 15 évben a fideszes kormány mindent megtett azért, hogy az önkormányzatiságot felszámolja; az őrült központosítás miatt szinte kiveszőben van az önrendelkezés igénye és joga is. Az események azt mutatják, hogy a Barlangfürdő 18 évvel ezelőtti felújítása után újabb nagy renoválásra lenne szüksége, ami Miskolc jelenlegi rossz költségvetési helyzetében csak kormányzati támogatással lehetséges. Az is látszik azonban, hogy Miskolcra nem jut pénz. Sőt, a kormányzat 6 milliárdot visszavett a helyi adókból.

Az ma sem nyilvános, hogy mennyibe fog kerülni a Barlangfürdő megújítása, mivel a jelenlegi fideszes városvezetés nem hozza nyilvánosságra ezeket a számokat és terveket.

És ha a Hévízi Tófürdő főépületére tekintünk, amely az állam tulajdonában van, Miskolc sem számíthat sok jóra. A világszerte híres tófürdőnek cölöpökön álló épületét – amely gyakorlatilag maga a fürdő – le kellett zárni a látogatók előtt. Az elmúlt években senkinek sem volt fontos a felújítása, állami pénz sem jutott rá. Mivel az EU-s pénzek sem érkeznek az országba, igy kilátástalan a sorsa. A két fürdőben az viszont közös, hogy a károkat a lakosság és a vállalkozások szenvedik el.

Szerző: Maros Éva

Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!

Kapcsolódó cikkek